Mutatjuk, milyen változás jön a TB-jogviszony igazolásánál

Elektronikus nyilvántartást alakítanak ki.

Demkó-Szekeres Zsolt egy egy nem nyilvános kerekasztal beszélgetésen a magyar állappapír jövőjéről is beszélt.
A Magyar Államkincstár (MÁK) előtt álló új kihívásokról, valamint több aktuális ügyről, így az állampapír iránti lakossági érdeklődésről is beszélt zárt körben Demkó-Szekeres Zsolt. Az Államkincstár elnöke kedd este találkozott egy nem nyilvános rendezvényen magyarországi nagyvállalatok menedzsereivel. A MÁK három hónapja kinevezett vezetője Nagy Eleknek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnökének meghívására vett részt az eseményen, amelynek a BKIK Nagyvállalati Klub adott otthont.
Az eseményen egyedüli sajtóorgánumként a Világgazdaság volt jelen. Tudósításukból többek között megtudhattuk, hogy számos félreértés kering a köztudatban a TAJ-kártyát és a TB-jogviszonyt érintő változások kapcsán. Demkó-Szekeres Zsolt a találkozón leszögezte,
a kártya megmarad, helyette a fizikai, papíralapú tb-kiskönyvet vezetik ki.
A MÁK elnöke ennek a döntésnek a hátterére is kitért. Elhangzott, hogy alapvetően a Belügyminisztérium és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közös fejlesztéséről van szó, amellyel 4,7 millió munkavállaló számára válik elérhetővé immáron online.
Demkó-Szekeres hangsúlyozta, hogy
ez a lépés az érintett munkaadóknak és kifizetőhelyeknek nagyszabású adminisztratív tehercsökkenést eredményez.
A fizikai tb-kiskönyv 2026. január 1-jén szűnik meg, és ezzel párhuzamosan elérhetővé válik a vonatkozó információs bázis. A MÁK elnöke további célként fogalmazta meg, hogy a deregulációs kerekasztal keretében minél több ilyen fejlesztés valósuljon meg – idézte a lap.
Ezt is ajánljuk a témában
Elektronikus nyilvántartást alakítanak ki.
Demkó-Szekeres Zsolt részletesen beszámolt a magyar állampapírpiacról is. Kitért arra, hogy bár az utóbbi hónapokban felmerültek kétségek,
a teljes hazai lakossági állampapírpiac pluszban van.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a lakosság éves átlagban 6-7 százalékos megtakarítási rátája megfelelő támasz arra, hogy finanszírozni tudja az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) kötvénykibocsátásait. „A lakosság likvid befektetési eszközei között az állampapírok mértéke 20 százalék fölötti, ami abszolút megfelelő és hosszú távú fenntarthatóságot jelent” – hangzott el.
A MÁK elnöke azt is leszögezte az eseményen, hogy a legfrissebb kibocsátások azt igazolják, hogy nagy érdeklődés van az ÁKK aukcióira, „aggodalomra semmi ok”. Demkó-Szekeres Zsolt egyértelművé tette, hogy miközben a nemzetközi környezet meglehetősen turbulens, a magyar állampapír-értékesítés stabil lábakon áll, és már mostanra magas arányban sikerült teljesíteni az éves finanszírozási tervet.
A teljes összeállítást ITT olvashatja.
A nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
***